Idegrendszer és érzelmi állapot

Az, hogy hogy érzed magad nem egy random dolog. Azaz úgy tűnhet, viszont igazából az autonóm idegrendszered állapota befolyásolja, hogy pontosan milyen szemüveggel nézed a világot, és ez a szemüveg általi kép aztán milyen érzéseket alakít ki benned.

Az autonóm idegrendszered az a szervrendszer, ami autonóman, vagyis tőled, akaratodtól teljesen függetlenül regulázza a tested/lelked/elméd, annak megfelelően ahogyan “ő” a környezetét detektálja. Mindez a túlélésed érdekében történik.

A külső környezet és a belső állapot értékelésének megfelelően mozgósítja a megfelelő dolgokat annak érdekében, hogy a legjobb végeredmény (=túlélés) jöjjön ki a nap végén.

Az idegrendszeri állapotod (biztonságban vagyok, tevékeny, aktív vagyok, elszenvedő vagyok/menekülök, lefagyok) nem csak a fizikai dolgokon változtatnak, hanem ezek a fizikai változások befolyásolják az érzelmeinket, az alaphangulatunkat is.

Vagyis olyan szemüveggel nézed a világot, amilyen szemmel az autonóm idegrendszered látja a környezetét. Sokszor ezért nehéz kigabalyodni a mélyebb időszakokból és esünk-kelünk, mert nem az alapot változtattuk meg, csak ideig-óráig próbáltunk kepeszteni, mint malac a jégen a harmóniáért és kognitíve megmagyarázni magunknak, hogy dehátnincsensemmibaj. Tudatosan lehet, hogy nincs. De tényleg a testem is így érzi?

Nézd meg az alábbi négy állapot közül melyikek azok, ami a napjaid nagyobb részében jellemzőek rád:

1. nyugi van, jelen vagyok. Kapcsolódom, nincs bennem akarás semmire, olyan vagyok, mint a gyermek játék közben, vagy mikor táncolok, zenét hallgatok, alkotom. Jelenlét és nyugalom.

2. aktív vagyok, produktív és ez jó. Megoldok bármit és mindent, győztes vagyok, tudok és akarok alkotni, dolgozni, csinálni. Értékelem magam, látom a munkám gyümölcsét. Közben mondjuk néha nehezemre esik megállni, jelenlenni, kapcsolódni a párommal, gyerekemmel, mert folyton csinálnék valamit.

3. aktív vagyok, de ez nem jó érzés. Azt érzem sose lesz vége a feladatoknak. Mindig van egy kitűzött határidő, vagy valami, hogyha azzal megleszek akkor jobb lesz, de valahogy mindig van valami új utána. Örök körforgás, örök mókuskerék.

4. legszívesebben hazamennék, bebújnék a takaróm alá, és szóljatok ha elmúlt ez az időszak, és majd akkor kibújok.

A fenti négy nagyon konyhanyelvi megfogalmazása a négy autonóm idegrendszeri állapotnak. Mind a négy állapot más-más érzelmi és mentális jellemzőkkel bír.

Az első kettő állapot a kívánt, amiben lehet egy boldog életet leélni. A harmadik és a negyedik is oké, ideig-óráig, de hosszú távon sajnos visszafordíthatatlan fizikai és mentális következményei vannak, ha ezekben élünk.

Mit tehetünk? Az a jó, hogy mozgásos, légzős és egyéb életmód hackekkel bele tudunk nyúlni az idegrendszerünk szemüvegválasztásába, és fel tudjuk tölteni a raktárainkat, hogy azt, hogy le kell menni a boltba kenyérért ne a 3. állapotként éljük meg.

Hogyan? Sokat írok erről az instámon, ugorj be.

Ha pedig konkrét programot szeretnél rá, akkor az újraalkotom önmagam programomat ajánlom a Patreon oldalamon, mert mellette találsz még ott 2 tanfolyamot az idegrendszerről. Meg még sok mást is :)

Keress nyugodtan, ha kérdésed van! Panni